Mennyibe kerül az arany ékszerek grammja?

Bár egyre ritkábban kíváncsiak a vásárlók az ékszerek súlyára, de még mindig gyakran elhangzik ez a kérdés. Az ékszerek árát nem lehet megállapítani ily módon, ezt több összetevő határozza meg., elsősorban az, hogy egyedi darabról vagy sorozat gyártott termékről beszélünk. Természetesen az egyedi darabok jóval drágábbak, így sokkal inkább mondhatni, hogy fazonárakkal számolunk, mint hogy a gramm határozza meg az összeget. Másik fontos szempont, hogy az ékszert díszítik-e kövek, amik lehetnek drágakövek vagy féldrágakövek is. A drágaköves ékszerek ára is nagyban eltérhet egymástól a kő minőségétől függően. Tehát nem tudjuk megmondani, hogy mennyibe kerül nálunk az ékszerek grammja...

Az arany – a fehér- és a sárga arany

Ezt a nemesfémet már több mint 6000 éve ismeri az emberiség. Az arany a rézzel és ezüsttel egyetemben a felszínhez közeli rétegekben terméselemként viszonylag tiszta állapotban megtalálható, így kitermelésére még viszonylag kezdetleges eszközökkel is lehetőség volt. Az elsődleges lelőhelyek felkutatásához, valamint kiaknázásához komoly technikai felkészültség szükséges, hiszen lényegesen nehezebb a vulkáni eredetű aranytartalmú kőzethez hozzájutni, mint a másodlagos lelőhelyként számontartott patakokhoz, folyó medrekhez. Az emberiség - talán sárga színe, talán csillogása miatt - a vakítóan fénylő Napot választotta az arany jelképének. Színaranyból nem lehet ékszert készíteni, túlságosan lágy és sérülékeny a mindennapi viselethez. az ékszerkészítéshez, a mindennapi viselésre alkalmas ékszerekhez az aranyat más fémekkel kell ötvözni. Az ékszerszakma az állandó és ellenőrizhető minőségért általánosan elfogadott finomsági kategóriákat alakított ki. Az aranyékszerek finomságát a benne található színarany és ötvözőanyag arányában adták meg, a színaranyrészt véve 1000 ezreléknek. A vásárlók a kereskedelemben a karátszámok alapján tájékozódhatnak, amelyek a fenti arányt tükrözik.

1000 ezrelék    24 karát

912 ezrelék    22 karát

750 ezrelék    18 karát

585 ezrelék    14 karát

375 ezrelék    9 karát

333 ezrelék    8 karát

A fehér- és a sárgaarany ára között nincsen különbség, a fehérarany nem drágább mint a sárga, vagy a vörös. Az arany az egyetlen olyan fém a földön, mely ötvözők hatására (más fémekkel összeolvasztva) megváltoztatja a színét. Az ötvözetek árát a színarany tartalom határozza meg, A fehérarany sokkal keményebb mint a sárga, a megmunkákása nehezebb, így bizonyos ötvösök magasabb munkadíjat számítanak fel a fehérarany ékszerekre, de maga az alapanyag ettől még nem drágább.

Az ezüst

Az ezüst az aranynál keményebb és kopásállóbb fém. Az aranynál ritkábban fordul elő terméselemként, mégis az arannyal és rézzel együtt termelik ki. Az ezüst leginkább más fémekkel természetes ötvözetet alkotva található meg, különböző ércekben. Az ezüstöt az emberiség az arannyal és a rézzel együtt ismerte meg, legfontosabb ötvözőanyagai is ezek a fémek lettek. Sajnos nem csak a vásárlók között terjedt el az a tévhit, miszerint az ezüst oxidációra hajlamos. Ez nem igaz, valóban keletkezhet az ezüsttárgyak felületén egy sötét színű réteg, ez azonban ezüst-szulfid bevonat, amely a levegőben található kén-dioxid miatt jön létre.Az ezüstből lévő ékszerek és dísztárgyak elkészítéséhez természetesen az ezüstöt is ötvözni kell. Erre is kialakított az ékszerszakma egy egységes rendszert, amelyben - ahogyan az aranynál is - az ezüst és az ötvözőanyag előfordulási arányában adja meg a kategóriákat.

925 ezrelék = Sterling ezüst, amelyet 1300 óta használnak az angolszász országokban. Ez a legjellemzőbb ezüstötvözet a kereskedelemben.
900 ezrelék
835 ezrelék
800 ezrelék

A nemesacél

A vas alapú ötvözetek orvosi történelme több mint 300 évre nyúlik vissza. A korrózióálló rozsdamentes acélt (ami minimum 10% krómot tartalmaz) a 18.században fejlesztették ki. A technika fejlődése forradalmasította ezt az egyedülálló orvosi inplantátum anyagot, majd egy láthatatlan, fantasztikusan erős krómban gazdag felületi oxidfilm kialakításán keresztül érte el a jelenlegi belső karakterisztikáját.Az acél ékszerek fokozatosan belopták magukat a vásárlók szívébe, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, ami számos pozitív tulajdonságának köszönhető. A nemes acél amellett, hogy keményebb az ezüstnél, nehezebben karcolódik és nem oxidálódik, megoldást jelent az allergiás vevők számára, mivel az orvosok által használt acél szolgál az ékszerek alapanyagául.

A platina

Érdekes módon a spanyol „plata” szó ezüstöcskét jelent. Ez azért lehetséges, mert szemrevételezéskor a platina az ezüst hűvös, fémes csillogását idézi. Ezt az anyagot díszítő jelleggel már Egyiptomban és az Inka birodalomban is használták. A platinának az olvadáspontja hozzávetőlegesen 1800 fok, ezért az 1800-as évekig szép, míves ékszereket nem tudtak készíteni belőle. Az igazi áttörésre egészen az 1920-as évek Art-Deco korszakáig kellett várni. Ebben az időszakban szebbnél szebb, gyémántokkal díszített ékszerek készültek ebből a különleges anyagból. A platinának az ötvözőanyaga a réz és a palládium lehet, azonban csakis egyetlen minőségi kategóriát fogadnak el a platinából készült tárgyaknál: a 950 ezreléket. Az ékszeriparban a felhasznált platina (Pt) az aranyhoz, vagy az ezüsthöz képest egy nagyon különleges, és drága alapanyag. A hagyományos nemesfémek sok jó tulajdonságát találjuk itt egyben, de ezért a "varázs" -anyagért meg kell fizetni. Megmunkálásához külön szerszámkészletre, speciális heggesztõ berendezésre, szakmai simeretekre és fogásokra, magas fokú körültekintésre van szükség. Alapvetõen hat különbözõ platinafémet ismerünk (Ir, Os, Rh, Pt, Pl, Ru). Ezeknek egy részrõl nagyon hasonlóak a tulajdonságaik (pl.: szín, sűrűség), másrészrõl viszont egész másképpen viselkednek ötvözõként vagy alapfémként, s ezért nem mindegyikét használja fel az ötvösipar. A két leggyakoribb a Ródium és a Platina alkalmazása. A ródiumot leginkább elektrolízisre, felületi bevonatok kialakítására használják, mivel nincs, ezért fehér aranyozás helyett, vagy egyes esetekben ezüst tárgyakon, ezzel a lekopásáig kizárva az ezüst szulfidálását (feketedését). A platina leginkább ékszer alapanyagként kerül felhasználásra. Dolgozni vele bonyolult, és ezért költséges. A platina nagy kopásállóságú, de mégsem kemény, inkább vajpuha, fehéres szürke anyag. Sûrûsége jóval naygobb aza arnyénál, ami azt jelenti, hogy súlyosabb egy ugyanolyan aranyékszernél. Nagyon jól megmunkálható, ezért szépen lehet vele dolgozni. Gyakori, hogy drága gyémát-ékszerekhez platinát használnak. Egyes platina ötvözetek kalapálásra mágneses tulajdonságot nyernek, hevítés után pedig elveszítik azt. Platinaékszerekben gyakori az intarzia jellegû betétnek használt színarany, melyet egyszerûen beleolvasztanak a kialakított részbe. Az évek múlásával, a drágakõ helyzete, mely ilyen foglalatba lett rögzítve, csak egyre jobb lesz, mert -furcsamód- az ékszert érõ mechanikai hatások (ütések, nyomás, dörzshatás), egyre inkább a kõ fölé nyomják a fémet, így magától befoglalva azt, a kõ rögzítettsége javul.